Pages

2010. december 5., vasárnap

Kicsit.

 

Kicsit fáj minden reggel beleszakadni a valóságba. A hideg felkúszik a lábamon és megfagyaszt bennem valamit.Valami fontosat. Kicsit fáj minden reggel azt hinni, rám vársz. Fáj felnőni. Fáj könnyezve menni tovább. Kicsit fáj,kicsit fájtok. Léthazugságban éltek. Fáj felébredni. Fáj az üresség. Hatalmas a föld, sok az ember, magasak a fák és kemények a telek, mégis minden üres. Hangodat sem hallottam még, de biztos fájna, mikor elköszönnél. A hópelyhek sikoltozva fagynak a járdára. Fáj nekik az elmúlás. Kicsit. Kicsit most szédülök. Nagy a táncparkett, villognak a fények, száll a füst, ragad a padló, lüktet a ritmus, az emberek fájdalmasan táncolják ki lelküket. Szakadó lélegzetek. Szakad az eső idebent. Mindig csak esik esik esik. Leestünk valahonnan és csak zuhanunk, talpunk már reccsenve érné a padlót, de nincs megállás. Megállunk a téli utcán, nézzük a jeges ablakokat. Kicsit belelátunk mindenki életébe. Látszik arcunk a homályban. Turista busz jelzi, merre kéne mennünk. Elmegy az életünk, a média bocsánatért könyörögve szippantja ki lelkünk utolsó darabkáját szárad szánkon át. Kicsit fáj az összetört kis szíved. Kicsit fáj mindenkié. Megkönnyezem mindenki könnycseppét. Csöpögő csapokat próbálunk görcsösen elzárni. Kizáródunk a világból és eltűnünk valahová.Valahová. Kicsit eltűnünk hirtelen…

4 megjegyzés:

  1. Kedves Liza,
    nagyon jók az írásaid. Kerestél-e kiadót vagy szeretnél-e, Megmuttad már valakinek őket?
    Jól írsz.
    Juli néni

    VálaszTörlés
  2. Kedves Juli néni,
    köszönöm szépen:) nem mutattam még meg senkinek és nem kerestem kiadót,de majd egyszer szeretnék...
    Liza

    VálaszTörlés
  3. mindenképpen keress kiadót!!
    majd jelezz ha kijön a könyved.
    az elsők között leszek, aki megveszi...:D

    VálaszTörlés
  4. köszönöm kedves névtelen:)

    VálaszTörlés